A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) elkészítette azt a hiánypótló, innovatív tananyagot, amely segíti a hűtéstechnikai szakemberek felkészülését az új szakmai és klímavédelmi kihívásokra.
2020 januárjától ugyanis nem lehet forgalomba hozni a Magyarországon is leggyakrabban használt, 2500-as vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz (F-ÜHG) hűtőközegeket. Ezen gázokat tartalmazó berendezések működése, valamint esetleges meghibásodása során elszivárgó klímagázok hozzájárulnak az ország üvegházhatású gáz kibocsátásához. Az alternatív, kevésbé szennyező hűtőközegek kezelése fizikai és kémiai összetételük miatt speciális szakértelmet igényel.
Az új tananyagra való igényt és annak időszerűségét felismerve az NKVH – együttműködésben a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségével és a szakma szereplőivel – olyan innovatív szakmai, oktatói programot dolgozott ki, amely három pilléren nyugszik. Az egyik a demonstrációs és oktatólabor az NKVH Csalogány utcai épületében. A másik a klímagáz képzések innovatív eszközeként az NKVH által üzemeltetett Klímagáz Adatbázisban található Képzési modul részeként lefejlesztett hűtőkör-szimulációs szoftver, valamint 2020. szeptember 30. napjától az NKVH honlapján bárki számára ingyenesen elérhető új oktatási jegyzet.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint fontos, hogy az NKVH által szervezett képzések résztvevői a modern és a legújabb technológiákra épülő tematika szerint sajátíthassák el a legfrissebb ismereteket. Ez nem csak azért lényeges, hogy a szakemberek tudása piacképes legyen, hanem azért is, mert az új technológiák alacsonyabb GWP-vel rendelkező, vagy alternatív hűtőközegeket használnak, melynek következtében csökken a klímagáz kibocsátás. Tovább csökkenti a klímagáz kibocsátást az is, ha a gázok kezelésére jogosult képesített szakemberek a gázokat környezettudatosan kezelik.
A fentiekre tekintettel az NKVH a szakmai partnereinek, a szakképzési centrumok oktatóinak, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem szakterület szerinti illetékes docensének bevonásával egy olyan új, modern, elméleti gyakorlati ismeretek elsajátítását elősegítő jegyzetet publikált, mely a gyakorlatban alkalmazott műszaki és technológiai megoldásokon keresztül mutatja be a rendszerek elméleti és gyakorlati működését. Ismeretanyagot ad az adott rendszerek tervezésével, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatban, továbbá információval szolgál ezen rendszereket érintő biztonságtechnikai, környezetvédelmi, hulladékkezelési, és jogszabályi tudnivalókról.
A jegyzetet három különböző célcsoport részére készült:
1. Azoknak a műszaki alapképzettséggel rendelkezőknek, akik egyáltalán nem rendelkeznek hűtéstechnikai ismeretekkel.
2. Hűtéstechnikai képzettséggel rendelkező gyakorló szakemberek számára ismeretanyag bővítésre valamit új technológiák és alkalmazott közegek megismertetésére.
3. Tervezőmérnökök számára, valamint olyan nem mérnök képzettségű szakembereknek, akik képesek rendszertervezési hibák felismerésére.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 Klímagáz adatbázis kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés c. kiemelt projektben nyert 490 millió forint európai uniós támogatást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból. A fejlesztés célja, hogy csökkenjen Magyarország fluortartalmú üvegházhatású gáz kibocsátása, ezzel mérséklődjenek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A projekt egyik pillére a szemléletformálás. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladata e területen kettős, hiszen nem elég az új ismereteket eljuttatni a célcsoportokhoz, hanem érdekeltté is kell tenni őket a tanulási folyamatban, az új tudás alkalmazásában. A projektről bővebb információ a https://nkvh.kormany.hu/ oldalon olvasható.
Nemzeti Klímavédelmi Hatóság