2020 januárjától nem lehet forgalomba hozni a Magyarországon is leggyakrabban használt, 2500-as vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz (F-ÜHG) hűtőközegeket. A korlátozásoknak megfelelő, alternatív hűtőközegek kezelése fizikai és kémiai összetételük miatt speciális szakértelmet igényel. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ezért egy oktató- és demonstrációs labort létesített az F-ÜHG és szén-dioxid töltetű hűtőberendezések kezelőinek és karbantartóinak gyakorlati képzéséhez.
2020. január elsejétől a magas globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező hűtőközegek új berendezésekbe már nem tölthetők, szervizelés céljából is csak a jogszabályokban megjelölt feltételekkel használhatók. A korlátozás – néhány kivételtől eltekintve – 2022-tól már a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező F-ÜHG közegekre is kiterjed. A hazánkban jelenleg leggyakrabban használt hűtőközeg is e körbe tartozik, ezért a tulajdonosoknak és az F-ÜHG kezelésre jogosult vállalkozásoknak fokozatosan át kell állniuk az alternatív megoldásokra.
A korlátozásoknak megfelelő anyagok közül több fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, az ilyen közeggel töltött rendszerek magasabb nyomáson működnek. Kezelésükhöz így speciális szakértelem szükséges, ami a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző képesített személyek gyakorlati és elméleti oktatását, továbbképzését indokolja.
Ennek igényét, időszerűségét a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) és a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) is felismerte és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben egy közös szakmai, oktatói programot dolgoztak ki. E program meghatározó elemeként hozták létre az új demonstrációs és oktatólabort az Innovációs és Technológiai Minisztérium Csalogány utcai épületében. A központ a beépített teljes CO2 rendszerű hűtőköröknek köszönhetően felszereltségében és kialakításában is alkalmas arra, hogy a képzéseken résztvevő szakemberek (egyszerre akár 15-20 fő) a gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket sajátíthassanak el és első kézből értesüljenek az alternatív technológiákkal kapcsolatos ismeretanyagról. Az oktatási folyamatot a HKVSZ megfelelő képzettséggel rendelkező tagjai és egyetemi oktatók irányítják, felügyelik. A képzés tematikája az NKVH saját kreditpontos rendszerébe is illeszkedik, így az oktatásban résztvevők kreditpontot kaphatnak.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 Klímagáz adatbázis kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés c. kiemelt projektben nyert 490 millió forint európai uniós támogatást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból. A fejlesztés célja, hogy csökkenjen Magyarország fluortartalmú üvegházhatású gáz kibocsátása, ezzel mérséklődjenek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A projekt egyik pillére a szemléletformálás. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladata e területen kettős, hiszen nem elég az új ismereteket eljuttatni a célcsoportokhoz, hanem érdekeltté is kell tenni őket a tanulási folyamatban, az új tudás alkalmazásában. A projektről bővebb információ a https://nkvh.kormany.hu/ oldalon olvasható.
Nemzeti Klímavédelmi Hatóság